2013. szeptember 10., kedd

A finn óvoda

Lehet-e a finn óvoda az alapja mindannak, ami jó a finn társadalomban? Sajnos a nyájas olvasó nem fog többet megtudni erről, mert fogalmam sincs. Népünket, országunkat naponta vetjük össze más népekkel, országokkal, akár egész földrészekkel ("ázsiai viszonyok") ha a retorika úgy kívánja. A mostani bejegyzés a finn óvodákról újabb lőszerül szolgálhat egy játszótéri beszélgetéshez, akár pro, akár kontra. Előre szólok: nem tudom, hogy a magyar óvodákban mi a gyakorlat, ezért még ha akarnám sem tudnék összehasonlítgani.

Minden sarkon óvoda
A városrész, ahol élünk nagyon új és nagyon népszerű a gyerekesek körében. A fiatal párok jellemzően kisbabával, togyogóval költöznek ide, ezért főleg fiatal felnőttek és tinédzser kor alatti gyerekek élnek a környéken. Minden sarkon óvoda van. Tizenegy nagyobbat számoltam egy-másfél kilométeres körzetben, és a kis magánnapköziket nem is vettem ide.


Egészséges épület
Lányunk nem kisbaba már. Két és fél éve jár ugyanabba az oviba, azóta lényegében több időt tölt másokkal, mint velünk. Az óvodát Helsinki város üzemelteti.

Az épület 2001-ben épült és az akkor még újdonságnak számító "ökológiai" elveknek megfelelően építették. A város által vezetett pilot projekt célja az új középületek csökkentett energiafelhasználása, a természetes alapanyagok elterjedtebb használata, a beltéri levegő minőségének javítása, a környezetbe illeszkedő építészeti megoldások alkalmazása, az óvoda és a szülők közti kommunikáció erősítése, és a közösségek és óvodák közötti kooperáció javítása. A projekt zömmel pozitív visszajelzéseket kapott ezért a város folytatta a "fenntartható" óvodák építését.

Az óvoda költsége 
Ezt a szülők jövedelme és a napi foglalkozás hossza alapján számolják ki. Ez 100-tól akár 300-ig is elérhet egy hónapban. 

Zöld zászló és krumpli
Az óvoda részt vesz az Eco-School nemzetközi programban, amely a gyerekek jobb környezeti nevelését célozza. Az óvoda egy sor feltételnek megfelel, ezért most ott leng rajta a képzeletbeli zöld zászló, amelyet azonban el is lehet veszíteni. 

Pár példa: az óvoda szelektálja a hulladékot és fokozottan ügyel az energiatakarékosságra. A vécében infraérzékelős lámpák és csapok vannak, amelyek csak akkor működnek ha tényleg igény van rájuk. A gyerekek minden héten kirándulni mennek a közeli erdőbe, ahol játékos feladatokat kapnak a természet jobb megismeréséhez. Tavasszal kertészkednek az ovi saját veteményesében. A közeli szántóföldön a környék óvodái egy közös földterületet használnak, amelyen a gyerekek krumplit ültetnek. Jövő héten lesz a betakarítás, ezt szintén a gyerekek végzik.


Hóban, sárban
Finnország időjárása zord. Nem érdemes a jó időt várni, mert az év nagyobb részében nincs olyan - klasszikus magyar értelmezésben, persze. Van szél, latyak, hó, hideg és még hidegebb.

A gyerekek délelőtt és délután is két-két órát töltenek az udvaron. Télen, nyáron. Hóban és sárban. Mínusz 10 körüli hidegben csak délután mennek ki. Esőben és -15 fok alatt bent maradnak. Az óvoda udvarán decembertől áprilisig hatalmas hóhegyek emelkednek, a gyerekek nagy örömére.


A kinti játékhoz megfelelő ruházat szükséges, ami a boltokban elérhető áron kapható. A gyerekek szeptembertől áprilisig nem ünneplőben járnak oviba, hanem gumicsizmában / hótaposóban, mellkasig érő kantáros gumigatyában és erős vízálló kabátban. Ha nincs vagy elszakad, az ovi tud adni addig amíg nem szerzel újat a gyereknek. A játék után a vizes kabátokat jókora szárítószekrényekbe teszik.

Az óvónők mindegyike beszél angolul, amire szükség is van, mert az oviban jelenleg 14 országból találunk gyerekeket. A teljesség igénye nélkül találunk itt észt, orosz, kínai, japán, litván, iráni, Seychelle-szigeteki, máltai és magyar gyereket. Maguk az óvónők is "nemzetköziek", a finnek mellett finnül jól beszélő észtek és oroszok is dolgoznak.

A pelenkás csoportnál szokás, hogy egy lapra felírják, hogy nagy vonalakban mi történt aznap, és odaadják a szülőnek.

Étkezés: mit evett, jól evett-e? Bili-ügyek: hova csinált, hányszor, stb. Játék: aznapi program, mivel játszott szívesen a gyerek? Alvás: hány percet aludt, mikortól? Egyebek: gyerek bevágta a fejét, stb. 

Ez a nagyobbaknál nincs így, az óvónő szóban elmondja a fontos dolgokat. Angolul, de finnül is értem már.

Menta, levendula, rozmaring
Az ovi magába foglalja a bölcsődét is. A gyerekeket három fő korcsoportba sorolják: a pelenkás gyerkőcök a Menta, a 3-5 évesek a Levendula míg az 5-6 évesek a Rozmaring csoportba kerülnek, ami egyben az iskolai előkészítő is. 

Fontos megfigyelni a csoportnevekben rejlő semlegességet. A virágnevek egyik csoportot sem emelik a másik fölé, így senki nem érzi magát csupán emiatt a másiknál alantasabbnak vagy "felentesebbnek". :) 

A Menta, Levendula és Rozmaring csoportokon belül is vannak korkülönbségek, amelyek jelentősek is lehetnek. A háromévesek más foglalkozást igényelnek mint az ötévesek, ezért a gyerekeket kisebb csoportokra osztják. Mivel ezeknek az összetétele szintén évről-évre változik, a gyerekek évente választhatnak csoportnevet maguknak. Tavaly a Levendulák kiscsoportja a "Nyuszik" nevet kapta, idén ők "Teknőcök" lettek. A nagyobbak tavaly "Dinoszauruszok" voltak, idén a "Cicák" nevet választották. 

A névválasztás az óvónő elmondása szerint a sértődés kiküszöbölését szolgálja. Régebben ők is "kicsik" és "nagyok" megnevezéseket használták, amire a háromévesek bevágták a durcit, mondván, hogy ők már nagyok! 

Ünnepek
A mindennapi játék és fejlesztés nagy vonalakban a nagy óvodai ünnepek köré fonódik. Ez télen a karácsonyi ünnepély, nyár elején a "nyárünnep" ami a Szent Iván napi ünnephez kapcsolódik. 
Minden csoport, a pelenkások is, saját műsort készítenek, és az ünnephoz kapcsolódó dalokat énekelnek. Vagy, a pelenkások esetében olyat, amilyet épp tudnak. 

A Zöld Zászló program részeként újrahasznosított anyagokból készítenek játékokat. Ezek idén zoknibábok lesznek, tavaly nagy kötött zoknikból és seprűnyélből / kis hokiütőből készítettek seprűparipát. Tavaly karácsonykor ezt is bemutatták, erre a dalra: 



Szülői értekezlet
Az óvónőkkel évente kétszer találkozunk azért, hogy a gyermek fejlődéséről beszélgessünk. Ezt tetézi egy találkozás a védőnővel a kerek évfordulókon (betöltött 3., 4. stb. év után). Igen, ezeken a beszélgetéseken derül ki, hogy óvónőnek lenni jóval több, mint gyerekdalokat énekelni és az udvaron ácsorogni. Szerintem jól végzik a munkájukat, és látom, hogy van iránya a munkájuknak.

Ezeken a beszélgetéseken témák szerint haladunk, pl. a gyerek szociális fejlődése, nyelvtudása, motoros fejlődése, önállósága. Leányunkkal semmi gond nincs, ezért nem tudom, mi következik akkor ha nem beszél rendesen finnül, vagy nem tud egyedül vécére menni?

Minden értekezletre tolmácsot fogadnak a nem-finn szülőknek. Az iráninak perzsául beszélőt, én angol nyelvűt szoktam kérni, mert az egyszerűbb az ovinak, én meg azt is megértem.

Vallás
A vallás nem része az óvodai programnak. Húsvétkor azért elmentek a közeli templomba.

Egészség, egyenlőség
A gyerekek körében népszerű lett az a napi rutin, hogy reggel megkérdezik egymástól: "Ma leszel a barátom?" Ha igen, akkor aznap biztosan együtt játszanak. Szivatásból, vagy ellenszenvből gyakran mondják az ellenkezőjét is, ami viszont már óvónői beavatkozást igényel. Az óvoda próbálja megtiltani a gyerekeknek ezt a reggeli rituáléját. Próbálják arra nevelni a gyerekeket, hogy másokat is bevegyenek a körbe, ne legyen kirekesztés. "Képzeld el, hogy neked hogyan esne..." Ilyen, és ehhez hasonló mondatokkal operálnak. Ez az iskolában is folytatódik, mert az iskolai erőszak, a "bullying" ellen komoly nemzeti program épült ki Finnországban. Egy Facebook csoport a témában ICARE néven fut: https://www.facebook.com/pages/I-CARE-heijastan-hyv%C3%A4%C3%A4/169880256498555

Az ovi konyhája állítólag híresen jó. Ezzel nem tudok vitatkozni, mert lányunk naponta degeszre tömi magát az ebéddel. Két, néha három adagot is kér (és kap), ami miatt dícséret illeti, mert jó példát mutat az ételt csak piszkálgató fiúknak. A menü a finn modern hagyományoknak megfelelően kétharmad zöldséget (saláták, stb) és szénhidrátot (tészta, krumpli, stb.), egyharmad húsfélét tartalmaz. Ezek főleg finn ételek, húsgombócok, halételek, barnaszószban úszó húsdarabok és rakott tészták/krumplik. 

A témáról, a finn menzáról, bővebben egy korábbi bejegyzésben olvashat: http://finnisztan.blogspot.fi/2013/06/virslileves-es-lazacderek-finn-menza.html
A xylitol vagy nyírcukor Finnországban hihetetlenül népszerű, agyonreklámozott édesítőszer. A finnek szerint segít a plakk-képződés ellen, sőt a szuvasodó fogakon is segít. Emiatt rengeteg xylitolos rágó fogy és van xylitolos rágótabletta is. 


Ilyen tablettát ad a szülők többsége a gyerekének étkezések után. A szülők többségéhez hasonlóan mi is vittünk az oviba egy dobozzal, és a óvónők dolga volt emlékezni, hogy adjanak a gyereknek belőle. 

Ezt megunva az óvodák akcióba léptek és központosították a rágótabletta-ügyet. Vettek egy hatalmas adag xylitoltablettát és abból adtak minden gyereknek, kivétel nélkül. Egészen fél évvel ezelőttig, amikor a város rendeletben tiltotta be a fogvédő akciót - az egyenlőség jegyében. 

Ez ugyanis gyerekenként évi 5 euróba került a szülőknek, és mivel ezt az extra terhet nem minden család tudja elviselni, megtiltották az alkalmazását. Két kis üveggel a legolcsóbb sörből, ennyi 5 Euro. 

Espoo és Vantaa városokban gond nélkül fut a program, de a helsinki gyerekek boldogok lehetnek, mert a nagy egyenlőségben a fogaik is egyenlő esélyekkel szuvasodnak, mondhatnám rosszmájúan. A tegnapi szülői értekezleten meg is kérdeztem, hogy - mivel a fenntartás is pénzbe kerül - az ovi életveszélyesen csúszós bejáratát máshol is reprodukálják-e? Mert így városszerte mindenki egyenlő eséllyel törheti ki a nyakát. A szülők jót röhögtek ezen, mert ők is túlzásnak tartják az egyenlősdinek ezt a mértékét.  

A óvodai szülők közössége Facebook-oldalon tartja a kapcsolatot, és fő elfoglaltságuk pénzgyűjtő akciókat szervezni a következő óvodai fotózáshoz, illetve költségesebb programokat szervezni a gyerekeknek (pl. lovaglás). Ezt időszakos bolhapiaccal, sütiárusítással elég jól megoldják.

Hogy ez miért fontos? Azért, mert rendelet tiltja, hogy az óvodában pénzt gyűjtsenek és kezeljenek! 

5 megjegyzés:

  1. Sokmindenben különbözik a finn és magyar oktatás, onnan tudom, hogy a barátnőm 16 éve Helsinkiben él, családi napköziben dolgozott kb 8 évet, most két gyereke (4 és 2 évesek) jár egy családi napközibe. A nagyobbnak ez a 3. intézménye, az első és a második ovi volt. Szerintem nem az a lényeg, hogy melyik a jobb, hanem az, hogy a szülők és a gyerekek hogy érzik magukat benne. Az elmeséltek alapján, van olyan finn szokás ("központi elosztás") amit egy magyar (többek között az enyémen is!) torkán nem lehetne letolni...Én pedagógusként a magyar óvónőket képzettebbnek tartom, és jobbnak tartom a tanmenetet. De ez rólam szól, mert nekem az ad biztonságot, amit itthon tapasztalok :-)

    VálaszTörlés
  2. A havidíj felső határa inkább a 260-at üti, ha jól emlékszem.

    VálaszTörlés
  3. Most megjelent a Bezzeganyán is a cikk.
    Espoo-i számlát fizettem tegnap, 264 eur.

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm mindenkinek, a szövegben módosítom az árat vagy a szöveget, mert tényleg nem tudom máshol mi van és az sincs a gyerekekre írva, hogy mennyiért foglalkoznak velük?

    Át kellett tennem a blogot egyszerű nézetre, mert nem láttam a kommenteket...

    VálaszTörlés